Beszámoló

az olaszországi oktatói mobilitásról

2017-1-HU01-KA104-035788


2018 február 14 – február 16.

Firenze

Dóra Fruzsina beszámolója

Babinecz Sándorral háromnapos néptáncoktatói mobilitásban vettem részt Firenzében a Toscanai Olasz – Magyar Kulturális Egyesület (ACIU Toscana) együttműködésével. Az egyesület évek óta együttműködő partnerünk az olaszországi mobilitásokban, és az évek során sikerült olyan szakmai-baráti jó viszonyt kialakítani, amely a későbbi közös projekteknek is teret biztosít.

A Firenzében töltött három nap programját a táncoktatás és a péntek esti élőzenés koncert adta. Az olaszországi magyaroknak és a magyar népi kultúra iránt érdeklődő olaszoknak egyaránt kínáltuk azt a programot, amelynek keretében két tájegység; Somogy és Gyimes táncaival ismerkedhettek a résztvevők. A táncok kiválasztásánál szempont volt, hogy viszonylag egyszerű, körben vagy láncban is táncolható táncok legyenek, amelyek hamar sikerélményhez, táncélményhez juttatják a különböző felkészültségű résztvevőket. A tapasztalat azt mutatja, hogy jó mind a gyimesi (elsősorban héjszák), mind a somogyi táncok (dudálás és ugrós) alkalmasak voltak a jó hangulat megteremtésére.

A táncoktatásnak a Firenzében található Progresso nevű kultúrház (Via Vittorio Emanuele II, 135, 50134 Firenze) adott otthont, ahol csütörtök esténként 2014 októbere óta rendszeres táncmulatságot szervez a TreTTempi Folk nevű baráti társaság.

A firenzei mobilitás legkiemelkedőbb eseménye az a koncert és táncbemutató volt, amelynek keretében a Tallabille Zenekar közreműködésével mutathattuk be a gyimesi és a somogyi, valamint a dél-alföldi táncok egyes típusait népviseletben. A koncert és színpadi táncbemutató jó kiegészítő programja volt a táncoktatásnak, hiszen ezáltal a résztvevők teljesebb képet kaphattak a megtanult táncokról a viselet és az élő zene, valamit a különböző tánctípusok megjelenése által.

Ezúton is köszönet a Toscanai Olasz – Magyar Kulturális Egyesületnek az együttműködésért, és bízunk benne, hogy a jövőben is lesz még lehetőségünk a magyar népi kultúrát bemutatni, oktatni Firenzében és környékén.

Babinecz Sándor beszámolója

A Firenzében eltöltött három nap alatt abban a különleges élményben volt részünk, hogy Olaszországban élő magyaroknak, és kultúránk iránt érdeklődő olaszoknak taníthattunk táncot. Nagy öröm volt látni, hogy milyen lelkes fogadtatásban volt részünk, sokan eljöttek, és beálltak a tanításba. Somogyi táncokat tanítottunk először, a dudálással kezdve az ugróson át a lassú és friss csárdás típusaival ismerkedhettek meg a résztvevők. Fárasztónak, de szórakoztatónak tartották a magyar táncokat, amelyek nagyon különböznek az általuk ismert olasz táncoktól. A gyimesi táncrendből csak az egyszerűbb, lánctáncokat tanítottuk, az úgynevezett hejszákat. Mivel a gyimesi páros táncok stílusa, aszimmetrikus lüktetése nagyon sok gyakorlást igényel, ezeket a táncokat ennek a rövid kurzusnak a keretében nem tanítottuk. Annál nagyobb sikere volt viszont a héjszáknak. A héjsza (a kerekes héjsza kivételével) eredetileg csak a férfiak tánca, de táncházban, tánctanításkor a nők is beállhatnak. Így volt ez Firenzében is, ahol rengeteg lelkes érdeklődő táncolta velünk ezeket a lánctáncokat.

A program legérdekesebb rendezvénye az a koncert volt, amelyen a Tallabille zenekar közreműködött. Tekerő, duda, furulyák, ütőgardon, citera , sz-klarinét és ének szólalt meg a koncert keretében, amely időben is térben is hatalmas merítést mutatott a Kárpát-medencei magyar népzenéből. Ennek a koncertnek a keretében mutattuk be eredeti népviseltben Dóra Fruzsinával a kurzuson tanított somogyi és gyimesi táncokat.

A projektet az Európai Bizottság támogatta.